A magyar iskolarendszer legfőbb hibája, hogy a pedagógusok nagyrésze semmit se ér.
Engem nagyon idegesít, hogy ezt a szakmát nem hivatásként, hanem valamiféle megélhetési szalmaszálként gyakorolják. A gyerekeket és szülőket hülyézik, unottan, felkészületlenül járnak órára. Mindig tisztelet a kivételnek.
Hallgattam a rádióban egy műsort egy budapesti gimnázium sikereinek titkáról. Egy valamiféle díjas tudós, aki ott tanult, mesélte a rádióban, hogy azért lett orvos, mert amikor ő ebbe a gimnáziumba járt, akkor a legkiválóbb tudósok tanítottak ott, akiket a Kádár rendszerben "lefokoztak", és megfosztottak a tudományos munka lehetőségétől.
Ennek következtében csaknem egész osztályokból lett kiváló orvos, matematikus, mérnök stb.
A pedagógustól azt várnám el, hogy legyen ember, legyen egyéniség, és legyen átlag feletti tudása. Lehetőleg nem csak a saját tantárgyából.
Itt hördülnek fel az érintettek, hogy ja, erre mikor van ideje, mikor haza kell menni főzni, mosni, takarítani. Engem ez nem hat meg. A háztartást mindenkinek meg kell oldani valahogy, és a pihenést is. Inkább az igénytelenségre és a kontraszelektív kiválasztásra gyanakszom.
Emlékszem, a rendszerváltás után felvételi beszélgetésen voltam az oktatásügyi minisztériumban, nem tudom mi volt akkor épp a pontos neve. Egy hatalmas tárgyalóteremben kb. negyven zsűritag kérdezgetett, amint középen ültem. Elmondtam, hogy ugye, azt mindannyian tudjuk, hogy ez a rendszer nem megfelelő, és szükséges lesz személyi, tárgyi és képzésbeli reformokat bevezetni, már csak az európai felzárkózás miatt is.
Azt hittem, evidenciákat említek, de megfagyott a levegő. Az ország fő oktatásügyi felelősei akkoriban nem tudták, hogy baj van, és meg is sértődtek. Ők maradtak, én természetesen nem, és sajnos a rendszer is csak az utóbbi években kezdett elmozdulni a holtpontról.
De nem emiatt jegyezgetek be ide. Hanem, a magyarázás tudományát akartam egy kicsit körülírni.
Ezek a kontraszelektált pedagógusok (sokan) úgy vannak vele, hogy adok egy általam kiválónak tartott magyarázatot, elmondom kétszer, és aki nem érti, az hülye. Jöjjön el korrepetálásra - ma már nincs is ilyen - ahol majd elmondom még kétszer ugyanazt.
Namost ez, ugyebár, láthatóan nem működik. Ha valaki nem érti meg a magyarázatot, ötszöri hallás után se fogja megérteni. Mit tesz ehelyett a "normális" magyarázó ember? Megpróbálja minden alkalommal más szavakkal, más oldalról magyarázni az átadni kívánt tananyagot.
Sok tanításban volt részem, és azt tapasztaltam, - főként sportban tudom ezt érzékeltetni - , hogy vannak nehezen átadható trükkök, fórszok, know-how-k, fortélyok... amik viszont minőségit lendíthetnek az ember teljesítményén. Ezek a trükkök egyébként a legfontosabbak, és legnehezebben elsajátíthatóak. Főleg, ha rosszul magyarázzák. Vagy nem magyarázzák. Ami nekem bejött, az minden esetben ez a több oldalról történő megközelítés. Az egyik alkalmmal azt mondta az oktató, hogy ezt a mozdulatot úgy tudom megcsinálni, hogy megfeszítem/ellazítom a hasizmomat, de sehogy se sikerült. Más alkalommal, a hátra vagy a könyékre helyezte a hangsúlyt, és valamelyik megadta a megoldást.
Ez így működik az általam ismert tudományokkal. Kár, hogy a pedagógusok nagyrésze ezt nem tudja. Biztos nem oktatják az egyetemen és a főiskolán.