Vannak nehézségeink. Hiába vagyunk keresztények, az élet nem lett habostorta. Vannak kudarcok, nehéz időszakok, betegségek, szerencsétlenségek... próbák. Miért kell az evangéliumhirdetőknek becsapni a hallgatóságukat? Miért ígérnek az Istent keresőknek gondtalan életet és folyamatos problémamegoldást? Az égi ország nem földi boldogságot jelent, be kell látnunk. Az Isten országa bennünk van, de ez csak belső békét hoz, nem külsőt. A világ nem változik, maximum kissé gonoszabb lesz, az ördögök továbbra is az emberek pusztulására hajtanak.
A napi jócselekedetekkel nem lehet földi békét és problémamegoldást vásárolni. Hiába lesz "jó" ember valaki, a sorsát ez nem befolyásolja automatikusan és rövid távon. Ráadásul a Bibliából mintha az lenne kiolvasható, hogy nem garantált a földi siker a jótékonyság, rendesség, tisztesség és egyéb ilyen nyalánkságok napi szintű megvalósítása esetén se. Jób könyve is erről szól. Azt hiszem, mostanában értettem csak meg. Persze, a Prédikátorban is jórészt ez van. Az, hogy valaki féli Istent, meghozza a várt jutalmat, de biztonságosan majd csak a földi halálunk után.
Megtévesztő lehet, hogy azért mégis sokszor tapasztaljuk, hogy a hívő emberek földi jutalomban is részesülnek. A bizalom sokszor hasznos, Isten megsegít. Vannak, akiknek olyan élet adatik, hogy kevés gondjuk van, élvezik, amit Istentől kaptak.
| Préd 5,17 Rájöttem tehát, hogy az a jó és szép, ha az ember eszik, iszik, és élvezi a jót minden fáradozása nyomán, amivel fárad a nap alatt egész életén keresztül, amelyet Isten adott neki, mert ez jutott neki. Préd.2,24 Préd.3,12-13. 22 Préd.8,15 Préd.9,7 |
| Préd 5,18 Ha pedig Isten valakinek gazdagságot és kincseket is adott, és megengedte neki, hogy azt élvezze, kivegye belőle a részét, és örüljön fáradozása eredményének: ez Isten ajándéka. |
| Préd 5,19 Az ilyen nem sokat gondol élete múlásával, mert Isten megengedi, hogy szívből örvendezzen. |
Más pedig, a sok jóság ellenére (vagy épp azért?) sok nyomorúságot kap a nyakába.
Mindazonáltal, hosszútávon mégiscsak az istenfélő életmód válik be. Lehet, hogy valaki mártírként végzi, bár manapság nem divat az ilyesmi. Szóval nem tudunk semmit se. Nem is tudhatunk.
Nekem azért sok okom van a hálálkodásra. Hisztizek és valahogy elsétálnak a hegyek előlem. Na jó, jönnek másikak. De azt hiszem, hogy Istenem meghallgat, megkönyörül rajtam. Ezt kívánom másoknak is.
