Feliratkoztam a www.cfan.org levelezőlistájára, melynek eredményeképp Reinhard Bonnke afrikai missziójának eseményeiről, illetve a friss Bibliatanulmányokról tájékoztatást kapok.

Nem létezik, hogy azok a fényképek hazugságok legyenek. Mármint a tömegekről és százezrekről körbeküldött fotók, mely tömegek elmennek meghallgatni a prédikáit a távoli Afrikában. Elolvastam a honlap leírását a kezdetekről. Klasszikus protestáns misszióval indult az ifjú Reinhard, majd egyszer csak elkezdett nagyszabású, stadionnyi összejövetelt szervezni. Az ismeretlen fiatalt a helyi egyházak elutasították, úgy, hogy a végén csak egy szem támogató közösség maradt. A stadionban első alkalommal száz ember gyűlt össze. Aztán a prédika közben elkezdtek meggyógyulni... Képzelhető, a következő alkalmakon szépen megtelt a stadion.

Mi a titok? Az ifjonc lelkes tagja volt egy saját szabályai szerint működő közösségnek. Alkalmazkodott, és felekezete kereteit belülről feszegetve elkezdett valamit megvalósítani, ami már túlnőtt a kereteken. A klasszikus pünkösdista-karizmatikus szókincs rendre visszaköszön a honlapon, szó van mindenféle "felkentségről" (annoited), meg szívre helyezésről, meg buzgalomról... szóval csupa olyasmiről, amiket csipőből utasítok el, mert megutáltam a használat során kiüresített szavakat. Amiket Bonnkétől olvastam, általában nagyon kevésszer, (ha egyáltalán) tartalmaznak vallásos nyelvezetet. Ettől még a segítői megteszik. Ő meg nem lázadoz, valószínű nem törődik ilyen kicsiny dolgokkal, mint nyelvezet. 

Úgy tűnik, nagyon felekezetközi igyekszik lenni: lehetőség szerint a felekezetek érzékenységét nem sértve próbál megnyilvánulni, hiszen a jelenlegi világsikerű munkájának az egyik kulcsa a helyi keresztények összefogása...

Az üzenetei eléggé világosak, sőt, túlságosan is alapvetőek némely esetben, de ütős egyszerűséggel fűzi össze a mondanivalóját, hogy néha még a régi is újnak tűnik.

És milliók írják alá a "Döntés-kártyákat" megtérésük jeleként, lábak, kezek nőnek ki, vakok nyerik vissza a látásukat. Mivel már eléggé öregszik, látványosan tolja előtérbe választott Elizeusát, Daniel Kolendát... Nem marad családban a küldetés...

Szóval érdekes ez az egész. Mi lenne az az erő, ami itt Magyarországon is meg tudná rázni a híveket? Nyilván csak egy hasonló projekt. A tiszta evangélium, amit "csodák és jelek" kísérnek. Erre a felekezetek összefoghatnának.

Azonban a látványos munka a keresztény életnek csak egy kis része. Bonnke tudja ezt. A szervezet imakérései között szerepel, hogy azok, akik megismerik Krisztust egy-egy ilyen csoda-összejövetelen, be tudjanak épülni a helyi felekezetekbe, és így megmaradjanak a krisztusi úton.

A helyi közösségek pedig jól teszik, ha képesek ennek a kihívásnak megfelelni. Valószínű, hogy nem minden hívő Bonnke, és nem jut mindenkinek egy kontinens, sőt, még Afrika és Ázsia országai is kevesek lennének, ha ennyi Bonnke támadna. És akinek nem ez a dolga, annak lehet akár feladata a helyi közösségek kapcsán... akármi. Esetleg a falazás, esetleg az építés. Esetleg a kritika, esetleg a jobbítás.

Ilyeneken tanakodom.