Hallgattam reggel az Echo TV-n azt hiszem a tegnapi? tüntetésen a hópelyhek közt felszólamló, valószínűleg Széles Gábor urat és Bayer urat. Satjószabadság. Gazdaság. Gyurcsány elszúrta. Az a baj, hogy a gazdaságról és annak élénkítéséről itten lent a köznép közt csak azt tudjuk elmondani, hogy szerintünk az lenne a jó, ha csökkentenék az adóterheket, és hitelkamatokat, az áram és a gáz díjat, meg az élelmiszerárakat, és akkor több pénzünk maradna, és vennénk szép színes plazmát meg fagyasztót, meg új autót, meg lakást, meg házat. És utaznánk is jókat az egész családdal, az adómentes üdülési csekkből. És ez szerintünk biztos jó lenne a gazdaságnak. Aztán lehet, hogy így van. De lehet, hogy nem. Az államot meg a pénzelvonást nem szeretjük, mert nem bízunk benne, hogy jó helyre kerül az, amiért mi dolgoztunk. Talán ellopják, talán elszórják, talán csak olyasmire költik, ami nem a leghatékonyabb. Én nem tudom, hogy mit kéne csinálni. Pedig tanultam közgazdaságtant is. Széles Gábor úr nyilván jóval többet ért hozzá, akár igaza is lehet. De minden bizonnyal a közeljövőben kevés  esélyünk lesz arra, hogy a gyakorlatban kipróbáljuk az alternatív javaslatokat. Így sose fogjuk megtudni, hogy ha nem ezt csinálnánk, hanem egy másik dolgot, akkor jobb lenne-e. Igazából amíg nem kezdik csökkenteni az adónkat, növelni a fizetésünket, és nem lesz újabb lehetőségünk olcsó plazmára és négykerekű csodára, addig úgyse leszünk elégedettek az intézkedéscsomagokkal. Mégha azt is harsogja TV és rádió, hogy szárnyall! A tőzsde meg a gazdaság, természetesen.

Viszont nekem van kihez fordulni, és van kire bízni a nehéz kérdéseket. Isten mondta, hogy ne nagyon próbáljam megoldani a nekem magas dolgokat, hanem csak bízzam rá. És majd megoldja helyettem. Úgyhogy bejelentem az én gazdaságélénkítő programomat:

Emberek! Bízzátok meg a legjobb gazdasági szakértőt és válságmenedzsert! Imádkozzatok a mindenható Istenhez. Hogy mit kell kérni? Hogy Gyurcsány mondjon le? Hogy legyen helyette egy másik? Mert azt hiszitek, hogy az jobb? 

Murphy törvénye, hogy az emberek általában megérdemlik egymást. Mi is megérdemeljük. Mindegyiket... Magyar posztszocialista igénytelenség...

Hanem inkább azt kérjük, hogy aki éppen hatalomban van (amit sajna Istentől kapott), az a saját, családja és üzletfelei zsebeinek megtömésén túl lévén halgasson már végre a Szent Lélekre is és az emberek érdekeit szolgáló döntéseket hozzon. Egy kicsit szabaduljon fel a korrupció kényszeréből, és tegye végre jól a dolgát.

Mert szerintem, és a sajtó szerint is, - ami jó lenne ha szabad lenne, de ebben nem teljesen hiszek, mert mindenki pénzből él, és akinek pénze van sajtófinancírozásra, annak van személyes érdeke is - a politikai elit bármely oldalon levő bármely tagjának már rég megvan a kétszer négykereke, meg a sokszor sok szobája, meg a havi fix a napi betevő homárra, Guccira, többszáz négyzetméter közüzemre. Meg az offshore milliók, hogy nyugodtan aludjon az egész család. Szóval már nem azért kapar egyik oldal se, hogy ne haljon éhen. Akkor nem lehetne már végre valakinek ott fönn a hatalom hálójában csak úgy, spontán hobbiból, objektíve hasznos és pozitív dolgokat csinálni?  

Kedveseim, légyszi-légyszi, a tízmillió reggelijén és nyugodt álmán dolgozzatok, csak most az egyszer, mielőtt nagyobbra cserélitek a helikoptert, a Jaguárt meg a yachtot!

Na, az én programom szerint ezért kell imádkozni, hogy akire vonatkozik, hallgasson bele az éterbe, és fogadja meg Isten tanácsát. Egyebekben pedig akárcsak a királyok,  a párt- és miniszter- és köztársasági elnökök szándékai is a Mindenható kezében vannak. Nem feledkezve a polgármesterekről, ügyészekről, bírókról, képviselőkről és BKV ügyintézőkről. Szóval Ő ott fönn az illetékes elvtárs, panaszügyeinkben.

Károli fordításában Jeremiás könyvében található (a Bibliában): 

A 29. fejezet 7-ként számozott mondata:
És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek. 
 

Más fordítások jólét helyett békességet mondanak, de szerintem biztos volt oka jó Gáspárunknak a jólétet is beleérteni. Megaztán békesség vagy béke az nem csak a háború hiányát fejezi ki, hanem a polgári és emberi belső békét is. Amihez viszont jó lenne, ha nem kéne aggódni a holnapi anyagi helyzetünk miatt.

Szóval meggyőződtem, hogy keresztényként az Istenhez folyamatosan benyújtott kérelmeim szorgalmazása (ima) a dolgom, hamár nem vagyok sem hatalmi pozícióban, sem gazdasági szakember. De nem vitatom senkinek a tüntetéshez, építő vagy nem építő kritikához vagy akár hőbörgéshez, hasznos tanácsadáshoz, újságíráshoz és egyéb, a döntéshozás befolyásolására irányuló cselekedetekhez való alkotmányos jogát sem.

Mégegy Isteni ukáz ugyanarra, namost az újszövetségként aposztrofált új szerződéses feltételekből az első Timótheusnak írott páli levél második fejezetének első versétől, mely szerint édes Istenünk hasznosnak tartaná, ha minden hatalommal és befolyással rendelkező, döntéshozó emberért szorgalmasan kérlelnénk Őt, - mert aki kér az kap, aki viszont nem kér, annak coki, hacsak a hülye szülője meg nem szánja hibás nevelési elvvel rendelkezvén - mert akkor nyugalomban és békességben telhetnek a hétköznapjaink.

Van egy problémás rész is itt, határozottan arra szólít fel az új szerződés, hogy köszönjük meg ezeket a figurákat. Namármost, ez nem könnyű. De mégis, azt hiszem, hogyha kimondjuk, - azért, mert elhisszük, hogy Jézusnak igaza volt, amikor azt mondta, hogy az ő szabályai nem teljesíthetetlenek, - hogy köszönöm Istenem a Gyurcsány Ferencet és/vagy az Orbán Viktort, akkor ez olyan, mintha Harry Potter bűbáj-varázsigét mondanánk, ami a sötét fellegeket oszlatja az említett személyek feje fölött. És ha a sötét erők eltűnnek, jöhet a már említett lehetőség, hogy megértik Isten üzenetét, és olyan stratégiát követnek, ami jó csak úgy általánosságban, az itt élő embereknek.

Ja, hogy esetleg az isteni sugallatból fakadó intézkedés nem lesz jó nekünk? Én ezt a lehetőséget, mint meggyőződött Jézus-fan, automatice elvetem. A már említett Biblia alapján okom van feltételezni, hogy Isten minden körülmények között - csak jót akar nekünk. Még a gazdasági válságból is pozitívat tud kihozni. Bizonyám!

Ezt én mondom. A Szamár.