Hogy mit akar a mi Istenünk? Gazdagok legyünk vagy szegények? Mit ír a Biblia? Valószínűleg a szélsőségek között megint csak van arany közép.

A válasz összetett. Vannak és lesznek is szegények, keresztények, nem keresztények. Ezt írja a Könyv, ezt mutatja a tapasztalat. Elítélhető-e egy keresztény, azért mert szegény? Egyértelműen nem. Elítélhető-e egy keresztény, azért mert gazdag? A válasz ugyanaz.

Ítéletet amúgy se kell mondanunk.  Illetve azt hiszem, azért ítélgetünk, hogy kitaláljuk, mi a helyes. Mit akar a Mindenható. Ha azt mondom egy bizonyos magatartásra, hogy elítélendő, akkor gyakorlatilag arra szavazok, hogy számomra ez a magatartás nem követendő, szerintem az utolsó ítéletkor negatív színben leszek feltüntetve, ha ezt csinálom. Ugyanígy, ha valamilyen magatartást dicsérek, akkor azt gondolom róla, hogy ha ezt a magatartást tanusítom, akkor majd jutalmat kapok az égi országban. Amikor elhatárolódom egy magatartásformától, és elkezdem megútálni miatta az embert, akkor szerintem mindössze gyöngeségemet fejezem ki. Félek, hogy én is ilyen voltam, vagyok, leszek. Ha elhatárolódom egy magatartásfajtától, de nem kezdem el miatta üldözni és ítélgetni az ilyen módon viselkedő embert, akkor viszont már túl is vagyok a problémán,  nincs olyan félelmem, hogy az adott magatartás ítélet tárgya lesz az én esetemben.

Aztán az ítéletünk vagy igaz, vagy nem. Vagy eltaláljuk,  vagy nem. Én amellett vagyok mostanában, hogy nem szeretek általánosítani. Ami egy adott esetben pozitív, az egy másikban negatív lehet. Nem olyan könnyű kategorizálni. Az élet olyan sokszínű, egy adott helyzetre esetleg meg lehet találni a tuti megoldást, de ez nem lesz jó egy másnapi probléma esetén.

A szegénységgel-gazdagsággal is valami ilyesmi van. Az egyik kategória sem rossz vagy jó, hanem inkább mindkét állapot semleges. A Biblia a szegénységhez is gazdagsághoz is fűz pozitívumot és negatívumot, és ha kellően figyelmesen olvassuk, akkor kiderül, hogy nem az állapot a vizsgálandó terület. 

Hanem itt jönnek a tálentumok. Amiből minden földi halandó részesedik. Tehetségek, képességek, adottságok, szülői, társadalmi háttér, bátorság, szelídség, szeretet, szókincs, küllem, bellem, jellem... Az egyik ember tud pénzt és vagyont csinálni, a másik nem, sőt, nem is akar. Még a gondolatát is útálja a pénznek. Mindegyik Isten teremtménye,  a képességét Istentől kapta. És mint tudjuk, kutyából nem lesz szalonna, a fahangú kőfaragó mesterből nem lesz operaénekes.

Ezért, ha nagyon ítélgetni van kedvünk, akkor inkább ebből a szemszögből vizsgálgassuk önmagunkat, esetleg a másik kívülálló életén keresztül...

Megtettem-e mindent, ami csak lehetséges volt? Kihasználtam-e megfelelően a fent említett tálentumokat? Ha igen, akkor puszi, pá, aranykoszorú. De ha nem, akkor jaj lesz nekem, úgyhogy irány korrigálni.

A szegénység ugy-e, megállapítottuk, nem elítélhető. De én azért az élősködést, lustaságot igencsak elítélem. Bevallom, nem tetszik, hogyha valaki azért nem tesz valamit anyagi helyzetének javítása érdekében, mert "elvből" kényelmesebb neki. Pedig tehetné! Se fizikai, se lelki betegsége nincs. Mondjuk, igazából ezt nem tudhatom... Máris befürödtem az ítéletemmel, mivel nem vagyok szakpszichológus, és nem tudom, hogy nem egy mély depresszió, nihilista hangulat gyötri-e a szegényt, ami miatt egy szalmaszálkeresztbetétel is nehezére esik. Hm.

Lássuk a gazdagot. Áll a pénz a bankszámláján, és nem fekteti be? Nem ad a szegényeknek? Fúj. Itt elvileg könnyebb helyes ítéletet mondanunk, főleg, ha rendelkezünk mindazon pénzügyi és egyéb infókkal az adott személyről, amelyek esetleg az APEH, az adórendőrség, az Interpol és a NASA birtokába jutottak a banki helyzetéről, üzleti állapotáról, kötelezettségeiről, adósságairól...Szóval a gazdagok megítélése is zsákutca.

Maradjunk inkább a ne ítéljnél. Az a biztos. De akkor ÉÉÉNNN most micsinyájjak? Gazdag legyek, vagy szegény? Mit vár tőlem az én teremtő apum?

Megnézem a tálentumaimat. Mim van, mit tudok befektetni - nem feltétlen a bankközi piacon - (hú mi az)? Kihasználom-e? Ha kedves vagyok, ebből hasznosul-é valami a környező kétlábúak számára? Ha tudok tanulni, tanulok-e? Ha tudok hallgatni, hallgatom-e azokat, akiknek ez jól esik? 

Ezen áll vagy bukik az égi bankszámlám állapota.

Erről szól a Biblia, többek között. Most kénytelen leszek egy kis idézetgyűjteménnyel előállni, hogy megerősítsem magam az elképzeléseimben. Bibliatanács verzió:

Préd 11,6
Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem, mert nem tudod, melyik sikerül: ez, vagy amaz, vagy mind a kettő egyaránt jó lesz. 
 

Egyszerű fordítású Újszövetség:

Mát 25,29
Mindenki, aki felhasználja azt, amije van, még többet fog kapni. Attól pedig, aki nem használja föl azt, amije van, mindent elvesznek majd. 
 

O.K. Akkor ma is dolgozgatok egy kicsinyt, a reggeli már megvolt.